Miért fontos,
hogy éjfél előtt ágyba bújj?

Azt már Te is tudod, hogy a mélyalvás, vagyis a regenerálódás ideje az alvás első szakasza. Ennek elsődleges oka, hogy a melatonint, testünk természetes altatóhormonját a tobozmirigy akkor és csak akkor bocsátja ki vérünkbe, amikor sötét van. Ez a hormon biztosítja számunkra a nyugodt, pihentető alvást egészen hajnalig, hiszen ekkortól a kortizon és más élénkítő hormonok veszik át helyét, hogy fokozatosan hozzászoktassák szervezetünket az ébredéshez.

Ha tehát a sűrű, sötét éjben alszol egy jót, az serkenti a melatonin termelődést, a megfelelő melatonin szint pedig biztosítja számodra a mély alvást.

Mindemellett a melatoninnak van egy másik – számodra, aki sokat és intenzíven foglalkozol testeddel; szeretnéd, ha legalább a hetedik X-ig ’klasszul’ néznél ki – óriási jelentőségű és igen áldásos „mellékhatása”, ez pedig az antioxidáns hatás.

Ugye Te is észrevetted, hogy ha valami csoda folytán sikerül úgy igazán jól kialudnod magad, mennyivel szebb, rózsás ébredéskor a bőröd, az apró szarkalábaknak nyoma sincs, hanem egyszerűen valahogy ragyogóbb vagy, mint máskor. Ebben a varázslatban, az éjszakai ’hormonkozmetikában’ fontos szerepe van az agyalapi mirigy által a mély alvás – és csakis a mély alvás - idején termelt növekedési hormonnak is. Míg gyerekeknél ez a hormon a megfelelő ütemű növekedést biztosítja, addig felnőtteknél a regenerálódás, megújulás egyik legfőbb katalizátora.

Amerikában érdekes kutatásokat folytatnak a növekedési hormon és a fiatalodás lehetőségeinek kapcsolatát vizsgálva. Dr. Daniel Rudman endokrinológus beszámolója szerint az általa 6 hónapon keresztül napi 3 alkalommal növekedési hormonnal kezelt 60 év feletti férfiaknál izomgyarapodás és súlycsökkenés volt tapasztalható zsírcsökkenés mellett, valamint feszesebb és vastagabb bőrrel, impozánsabb izomzattal büszkélkedhettek az öregurak.

Nem véletlen tehát, hogy az ’öregedésgátló’ orvoslás, a modern anti-aging zászlóján „Az alvás a fiatalság forrása” jelmondatot olvashatod. De ne feledd: a regenerálódás időszaka a mély alvás, melyhez testednek és agyadnak sötétre és külső-belső nyugalomra van szüksége. A regenerálódáshoz, megújuláshoz szükséges hormonok éjfél előtt, az alvás kezdeti szakaszában termelődnek a legintenzívebben – vagyis, ha Te éjszakai bagoly vagy, akkor Neked ebből a sok jóból csupán töredék jut! Irány tehát az ágy este 10 előtt, hogy legyen időd bőven szépülni!

Mi történik, ha nem alszol eleget, s egyáltalán mennyi az elég?

Úgy, ahogy egyikünk reggelire bevág 6 tojásból rántottát szalonnával megspékelve, másikunknak pedig untig elég egy pohár tej kiflivel, legalább ennyire sokfélék vagyunk az alvásigény tekintetében is. Míg Edison (tudod, neki köszönhetjük többek közt a villanykörtét) beérte éjjelente 2-3 óra alvással – bár tudva levő, hogy emellett napközben többször szundított, addig korunk zsenije, Albert Einstein éjjelente 10 órát durmolt.

A felnőttek többsége általában 7-8 óra alvás után érzi magát pihentnek, s a nagytöbbség 6, vagy ennél kevesebb alvással töltött óra után kimondottan rosszul érzi magát bőrében. Kisgyerekeknél 10-11 óra az ideális alvásmennyiség, tiniknél többnyire 9 óra. Általában az is elmondható, hogy az életkor előrehaladtával napi alvásigényünk kismértékben csökken.

A kialvatlanság rontja az ember teljesítőképességét, csökkenti immunrendszerünk védekezőképességét. Az ennek következtében fellépő roppant komoly, krónikus megbetegedések – úgymint szív- és érrendszeri, légzőszervi, emésztési, vese problémák, fejfájás, szorongás, depresszió, daganatos megbetegedések – mellett fontos megemlíteni az elhízás és a baleseti (kiemelten a közúti balesetek) kockázat emelkedését.